Néhány szó a névadó falvakról.

* Szoport egy 1264-ben kelt oklevél említi először az ómagyar Zupur (olvasd Szupur) néven. A községek, -mert kettő található egymás mellett- Alszopor és Felszopor, ma is külön állóak. Ezt a nevet a közelmúltban vették fel, mert régen Alsó-Szopor és Felső-Szopor néven említették őket. Felső-Szopor, a XIII. században az Osli család birtoka volt, Alsó-Szoporon pedig a jelentős várföldek voltak. Az idők folyamán sem épültek egybe, bár önállóságukat elvesztették, 1950-ben a nagy község egyesítési lázban, Újkérrel összevonták, és Újkér néven élnek tovább. A községek Győr-Moson-Sopron megye déli részén találhatók, a Sopron-Balaton közti 84-es főút jobb- és baloldalán.

A név írásmódja.

A nevet írják y-nal és i-vel is, ez attól függ, hogy éppen melyik változatot irták az anyakönyvbe. Létezik több olyan személy, aki neve az anyakönyvekben, igy is úgy is szerepel. Az i változat főleg a római katolikus anyakönyvekben szerepel, az 1800-as évektől. A Nagy családot régebben írták szopori Nagynak, de inkább az alszopori Nagy az elfogadott, mert alszoporról származnak. A családfákon nagyobbrészt az y-nos változatot használom, így előfordulhat valakinek a nevét nem úgy írom, ahogy ma írják.

A család története.

* Sopron vármegyei régi nemes család, hajdan Szopori (de Szopor, de Zupur,) nevet viselt, amelyből az alsó-szopori Nagy család is származik. Szopor nevű helység, honnét a nevét vette, kettő van Sopron megyében, Alsó-Szopor, Felső-Szopor.
* A család valószinü besenyő eredetü, mert Szopor besenyő törzsi szállás volt és öröklött birtokkal rendelkezett Szoporon, nem királyi adománnyal, az ért nem tartozott a várjobbágyok sorába, feltehetőleg a törzs törzsfői nemzetségének tagja, mely később felvette a település nevét.
* Címerük: a pajzs kék udvarában zöld halmon álló, és csőrében aranygyűrűt tartó bíbic madár; a pajzs fölötti sisak koronáján férfikar könyököl, kivont kardot tartva, a kard alatt csillag ragyog. A pajzsot két oldalról foszladék veszi körül.
* A Szopory-család első írásos említése: 1272-ben Moys nádor döntött 110 hold szántó és 50 hold erdő ügyében, melyet Szopori Mód fia Iwanka, Chepán fia Ivánka visszakövetelte, Chepán fia Miklóstól és András fia Tamástól. Ezek viszont azt állították, hogy a földeket Szopori Lászlótól, Ivánka rokonától vették zálogba 8 márkáért.
* 1277. november. Szopori Pál és Kopasz Gergely jelen volt Veszkényi Dénesnek Kér-be való beiktatásánál.
* 1313. 04. 26. Miklós, András, Rut, Péter és Jakab, Szopori Jakab fiai, úgy János, István és Mihály, Szopori Farkas fiai a szomszéd Hetyei családbeliekkel bizonyos versengések iránt kiegyeztek a győri káptalan előtt.
* 1313. 09. 08. A vasvári káptalan elött Cséri Csépán fiai, Szopori Jakab, Sámson és Farkas fiait arról nyuktatják, hogy Szopori Demus özvegyének, a testvérüknek és Demustól való lányának Liliomnak, a hitbérét, hozományát és leánynegyedét kiadták. Szopori Sámson fiát Istvánnak, Farkas fiait Istvánnak, Mihálynak és Jánosnak hivták.
* 1329-ben I. Károly király meghagyja a győri káptalannak, hogy Szopori László, János, és Mihály szopori birtokaikba beiktassanak -a Szopori család birtokügyében Baszti Demeter királyi ember összehívta a szomszéd települések nemeseit tanúskodni- melynél fogva a beiktatás meg is történt 1329-ben. Felemlítik, hogy öröklött szopori birtokát várjog cimén elfoglalták tőle, ezért volt szükség új beiktatásra.
* 1330. Szopori Ruh, Szopori Benedek és Gyalókai Szőke Péter perbe keveredtek Vicai Beleddel.
* 1345-ből még több okmány maradt fen, melyek mind a Szopori család birtokviszonyaikat tárgyalják.
* 1357 Szopori Lököst és Szopori Demetert, mint hites embert emlitik.
* 1368-as csepregi tanuskodás alkalmával: Szopori Jakab fia Péter fia Sebestyénnel, Farkas fia János fia Mátyással és Mártonnal találkozunk. Ugyanakkor Szopori Tamás fia Istvánról és Lőrinc fia Vidről is tudomásunk van.
* 1383. 05. 18. Szopori Péter fia István, SágiTerestyén fia, István, Sági Miklós fia Balázs, Damonyai Mihály megöléséért, fiainak 40 márka vérdíjat fizettek a győri káptalan elött.
* 1405. 05. 11. Csepregen igazolták, hogy Szopori Imre és társai Szopori Benedek özvegyének hitbérét és hozományát kifizették.
* 1414. 05. 01. Felszoporon a Szopory-család tagjai osztják föl egymás közt birtokaikat.
* 1451.07.18. Szopory György fia István és Szopory László szerepel.
* 1451. 10. 05. Csepregen kelt levélben, arra kérik a soproni városi tanácsot, hogy Szopori Lukács szavainak hitelt adjanak.
* 1451, 1458, 1459, 1460 és 1463-ban Szopori Lukács Sopronvárnegye szolgabirája.
* 1457. A Csepregbe befészkelt huszíták, Szopori György nemes embert elfogták, marháit elhajtották.
* 1462. 09. 12. csornai konvent Zopor-i László fiának: Osvátnak kérésére szószerint átírja: 1, a győri káptalannak 1388. november 2-án; 2, Vas megye hatóságának 1358. december 4-én; 3, saját 1429-ben kelt, okleveleit.
* 1463. 09. 19. Sopron megye Cseri Jánost Szopori Füztőy Mátyás és Szopori Kelemen fia István ellenében meg nem jelenés miatt megbírságolja.
* 1466. 09. 15. Benedek a soproni keresztesek praeceptora eltiltja Keresthyen birtokuk elfoglalásától a Zopor-i, Hegye-i és Bazth-i nemeseket.
* 1471. 03. 18. Szopori Lukács Bew és Keresthyen birtokba adásakor szomszédként szerepel.
* 1478. 03. 09. Szopori Balázs tanuként van jelen, Ferenc újkéri plébános birtok ügyében.
* 1479. 04. 24. Mátyás király megbizza a székesfehérvári keresztesek konventjét a hatalmaskodók ügyének kivizsgálasára, melynek érintettje volt Szopori Osvald felesége Dorottya asszony is.
* 1487. Emlitik Szopori Osvald fia Balázs, Szopori István fia Jánost.
* 1489. Szopori Osvald Sopronvármegye eskütje.
* 1494. 10. 05. A vasvári káptalan elött Szopori Demeter fia János fia György fia János, valamint Szopori László fia Oszvald és fia Balázs és társaik a Mihály fia György szopori, sopronmegyei birtokrészének Oszvald és fia Balázs által történt elfoglalása miatt folyó perükben kiegyeztek.
* 1499. 08. 11. Zopor-i Lukács unokái kijelentették, hogy Zopor-i Lukács leányai, leánynegyedét, jegy- és nászajándék fejében, 11 magyar arany Ft-ot megkapták.
* 1529-ben kelt azon oklevél, melyben "Petrus Nagy de Szopor" előfordul. E Péter vette fel, tehát legelőször a Nagy nevet, Szoport pedig mint praedicatumot használta. Ezen Péternek Imre és Balázs fiai voltak. Az elöbbi 1589-ben Rudolf királytól nádori új adományt vitt Alsó-Szoporra, Fejérkövi akkori esztergomi érsek és királyi helytartótól, miután ez okmány szerint előbbi adomány-levelük elveszett.
* 1579.02.16. Margit asszony, mankóbüki Balogh Jakab házastársa, szemerei Szopory Gáspár leánya intette, az összes testvért és vér szerint való rokont, néhai Szopory Tamás birtoka megvásárlásától.
* 1579.02.17. Szopory Györgyöt, törvényszék elé idézték.
* 1579.06.22. Krisztina asszony, Szopory György házastársa.
* 1579.08.24.-én zálogolják birtokaikat alsószopori Nagy Máté és Bálint.
* 1580.08.04. Megyegyülésen nem jelent meg Alsószoporról alsószopori Nagy Pál és Szopory János, Felsőszoporról Szopory János, ez ért 12 Ft. büntetést kellettek fizetniük.
* 1580.08.04. Alsószopori Nagy Márton nyilatkozott, hogy az ő jobbágya Bokkon Máté.
* 1580.08.22. Szopory Györgyöt, törvényszék elé idézték.
* 1580.10.24. Bozzay András kérelmére megidézték, felsőszopori Szopory Jánost, Andrást és Gergelyt.
* 1580.12.12. Szopory András és Görgy, megjelent Újkéren, a törvényszék jegyzője elött.
* 1584.11.09. Alsószopori Nagy György felesége Piroska asszony törvény elé idézteti férje fivérét, alsószopori Nagy Bálintot, hogy férjét éjel nappal itatsa, ezeltal elveszejtse és a házból kivesse.
* 1602. Szopori Kristóf aki az elmaradt fizetését sürgette a keresztúri számtartónál.
* 1603. Szopori Kristóf rábakovácsi lelkészt, mint ordinandust, mivel az avatásról elmaradt, megbüntették.
* 1628.11.23. Szopory Kristóf középpujai plébános úriszék tagjaként szerepel.
* 1631. évi répceszemerei egyházlátogatáskor vallotta, a 80 éves Szabó György, hogy régi öreg emberektől hallotta: "amikor a pápista vallás innen kiszakadott volna, a templom földeit ezen helynek négy udvarházbeli földesurai, az Ujszászi, Cziráki, Szopori és Vas nemesek elei, magukra és részük szerint való jobbágyságra osztották" vagyis elfoglalták.
* 1631. 05. 09.-én evangélikus egyházlátogatás volt Felszoporon. A róla készült jegyzőkönyv említi, hogy a templom épült a régi Cseme-Szopory- és György-család lelki buzgóságából, amint ezek maradékai vallják. Ezek utódai és a Kálmán-makkoshetyei Hetyei-Csikos-családok utódai tartanak jogot a templom kegyúri jogához. A látogatáson jelenvolt Szopori Ferenc, alsószopori Nagy Pál is.
* 1635.01.30. Szopory András zsoldos a győri uriszék tagja.
* 1636.03.25. Szopory András a gyõri uriszék tagja.
* 1659-ben Újkéren a paplak és az iskolaépítést a szoporiak segítségével szerették volna elérni, de Szopori Gergely és evangélikus csoportja Nádasdy birtokán élőket nem akarta segíteni.
* 1680. 02.16. Szopory György végrendeleten tanuként szerepel.
* 1581.02.13. Szopory János, András és Gergely és társai, megtiltsák a felszopori határban levő cséri földek és kuria eladását és megvételét.
* 1585.03.29. Cséry Menyhért eltiltja Cséry Gergyelyt és Szopory Mártont Cséren levő birtok részük aladásától.
* 1715-ös összeiráskor Répcevisen élt Szopori Lőrinc.
* 1723. 05. 12. Nádori adományt Simaházára Péter nyert.
* Az 1754-55. évi országos nemesi összeíráskor Sopron-megyében élnek Miklós, Imre, István, Jónás.
* 1756. Pápán lakó Szopory Mária eladta alsószopori 1/2 télkét Szopory László és István fivéreinek.
*1793-1845. Alsószopori Nagy Pál Révkomáromban evangélikus lelkész.
* 1809-ben a napóleoni háborúk idején került sor az utolsó nemesi felkelésre. Chapó Mihály kapitánysága alatt résztvettek: Szopory László Felső-Szopor, Szopori Imre és Szopory István Simaság.
* 1848. 05. 12. A nemzetőrök összeírásában Felső-Szopor: Szopory István 24 éves gazda, János 40 éves gazda önkéntes, Alsó-Szopor: Szopory Imre 20 éves gazda, Samu 50 éves gazda szerepelnek.
* 1848. 06. 14. alsó-szopori választók névsorában Szopory István, Sámuel, György, Imre, László, László ifj. szerepelnek.
* 1873 alsószopori Nagy Imre kuriai birótol megvásárolják (az eddig bérelt) Alsó-Szopor községben levő 32 sz. házat iskola céljára.
* 1888. 04. 12.-én elkezdett alsó-szopori új iskola építéséhez hozzájarult, Alsó-Szoporról Szopory István, és László , Felső-Szoporról Szopory Samu, és Jónás.
* Az I. világháborúban hősi halált halt Szopory János Alszopor, alszopori Nagy Iván Sárvár, Szopori Sándor Meszlen, Szopory József Kisláng.
* A II. világháborúban hősi halált halt Szopory Imre Alszopor, Szopori József Dömöri, Szopori Miklós Sárszentmiklós, Szopori József Kisláng.
* Jelenleg a család összlélekszáma nagyon kicsi.

Néhány említésre érdemes Szopory.

* alszopori Nagy István (1777-1843) hzg Esterházy Pál kerületi mérnöke. Ő ásatta hzg Esterházy Pál költségén 1835-től fogva több évig a Hanságon végig Győr felé azon csatornát, melyen mai napig is a Fertőnek lefolyása van. 1809-ben a nemesi felkelő seregben, mint kapitány szolgált, s a Győr alóli visszavonulás alkalmával a visszavonuló nemesi felkelő sereg egy részét az általa jól ismert Hanságon szerencsésen keresztül vezette, akkori időből Davidovics és Mesko tábornokoktól dicsérő okleveleket nyert. Sírja az alszopori temetőben található.
* szopori Nagy Károly (1797- Rév-Komárom -1868) 1832. 03. 09.-én a Magyar Tudós Társaság levelező tagjai sorába választotta; majd 1836-ban, közel másfél évtizednyi tudományos munkássága eredményeként megválasztják a Tudós Társaság rendes tagjának. 1844-ben Henry P. Gambey párizsi műszerésztől megvásárolta és hazahozta a platina méter- és kilogrammetalonokat.
* alsószopori Nagy László 1828-ban büki plébános
* báró alsószopori Nagy László, (1803-1872) 1859-ben Dalmatia helyettes kormányzója, császári és királyi táborszernagy.táborszernagy, valóságos belső titkos tanácsos; szül. 1803. jún. 23. Vukovárt (Szerémm.); 1816. máj. 17. lépett a bécs-újhelyi nevelőintézetbe s 1823. nov. 19. a 11. sz. vadászzászlóaljban hadnagygyá nevezték ki; fokonként előléptetve, 1847. febr. 8. alezredes, 1848. aug. 18. ezredes lett; többnyire a vezérkarnál tett szolgálatot mint főnök az I. hadtestnél, midőn az olaszországi hadjárat alkalmával az ő haditervei voltak a főirányadók különösen a Pavia körüli működésnél; több olaszországi ütközetben vett részt és legfényesebb diadalt Santa Lucianál vívott ki s ekkor nyerte a Lipótrendet a lovagkereszttel, később pedig a katonai érdemkeresztet a hadi díszszel. Midőn Bologna és Ancona ostrománál kitüntette magát, a II. osztályú vaskoronarendet kapta. 1854. decz. 17. bárói rangra emelte a felség. Azon év nov. 5. az újonnan alapított törzstiszti iskola igazgatójának nevezték ki. 1857. febr. 28. altábornagy lett. Az 1859. máj. hadjárat alatt Dalmatia polgári és katonai helytartó-helyettese volt, hol azon év aug.-ig maradt. 1860. febr. 17. a 70. ezred tulajdonosa lett. Később őt bízták meg a honvédség kialakításával és Bécs megerősítésével. Utóbbi időben leginkább katonai és történelmi tudományoknak szenteli idejét. Mint táborszernagy halt el 1872. szept. 13. Gráczban
* alsószopori Nagy Imre (Németkeresztúr, 1822.07.01.-Bp., 1894.05.05.): kúriai bíró, történész, az MTA tagja . Sopronban, majd Pozsonyban végezte tanulmányait. Részt vett a szabadságharcban. 1854-től Kaposváron törvényszéki tanácsos. 1862-től táblai ülnök volt Kőszegen. 1869-ben pesti ítélőtáblai bíró, 1875-ben kúriai bíró lett. Mint történetkutató 1865-ben megindította a Hazai okmánytárt, amelyből 8 kötet jelent meg, Ráth Károly, Paur Iván, Stummer Arnold és Véghelyi Dezső közreműködésével. Alapító tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak. Tevékenyen részt vett a Heraldikai és Genealógiai Társaság létrehozásában is.
* alsószopori Nagy Miklós festőmüvész (1878-1940) Felesége Szinnyei Merse Zsófia. Középiskolai tanárként tevékenykedett. Párizsban telepedett le 1925-ben, itt kezdett festeni. Akvarelleket, pasztelleket és krétarajzokat készített. A Nemzeti Szalonban gyűjteményes kiállítást rendezett 1929-ben.
* Kacsóh Pongrác (1873-1923) felesége alsószopori Nagy Róza. Pesten született, majd édesapja áthelyeztetése miatt Kolozsvárra kerül, iskoláit is itt végzi, mint a református líceum növendéke. Középiskolai tanulmányaival párhuzamosan a kolozsvári konzervatóriumban zongorázni és fuvolázni tanul, sőt, a zeneelmélet elemeire maga Farkas Ödön, a konzervatórium igazgatója, az ismert kiváló magyar zeneszerző tanítja. Kolozsvárott, a Ferenc József Tudományegyetemen szerezte meg bölcsészdoktori diplomáját, ahol 1896. június 13-án summa cum Laude minősítéssel természettudományi szakon végzett. Egyetemi tanulmányai után Budapestre költözött, és 1898-tól matematika–fizika szakos gimnáziumi tanárként főleg matematikai cikkeket publikált. Érdeklődése egyre inkább a zene felé fordult, később komponálni kezdett, elmélyedt a zeneelmélet tudományában. 1905-1907 között a Zenevilág című szaklapot szerkesztette, mely lapban 1904-ben elsők között méltatta az ifjú zeneszerző, Bartók Béla jelentőségét. Diákjainak egy három felvonásos dalművet (Csipkerózsa, 1904. május vége) szerez, amelynek iskolai bemutatójára elhívja régi barátait is. A látottak alapján ugyanebben az évben Bakonyi Károly felkérésére komponálta János vitéz c. dalművét, melynek bemutatójára 1904. november 18-án került sor a Király Színházban. A premieren egy csapásra országos hírű zeneköltővé válik a tanár úr, és neve örökre bekerül a hazai nagyságok panoptikumába. A "János vitéz" elsöprő sikerét későbbi művei sohasem érik el. Külföldet is járja, és tanulmányozza ott az énekoktatást, hogy aztán hazaérkezve megváltoztassa a magyar énektanítást, de legalábbis változást idézzen elő írásaival, személyes kiállásával. 1909-ben Kecskeméten a Főreáliskola igazgatójává nevezték ki. Társadalmi elismertségét jelzi, hogy számos magas tisztséggel bízták meg. 1912-től a székesfőváros zenei szakelőadója, a közép- és felsőfokú zenetanfolyamok főigazgatója, hosszú ideig a Székesfővárosi Énekkar vezetője, az Országos Dalosszövetség igazgatója, valamint az Országos Zenészszövetség elnöke. Korai halála kettészeli gyönyörű ívű zenei karrierjét.
* alsószopori Nagy Ferencné Szakácskönyv szerkesztő (Dunántúli szakácskönyv 1906)
* Szopori Nagy Jolán: Magyar nők szakácskönyve. (1907) Saját tapasztalatai után összegyűjtötte és szerkesztette.
* Dr. Szopory Béla (Felszopor 1923-2010) egyetemi docens. Középiskolai tanulmányait Sopronban végezte. Érettségi után a soproni Kohómérnöki Karra nyert felvételt, ahol a háborús események miatt (hadifogságban is volt) 1950-ben szerzett kohómérnöki oklevelet. Végzés után a Kohómérnöki Kar Kémia III. nevű tanszékére került, amely 1952-ben költözött át Miskolcra. A kohászati analitika hagyományos és műszeres területével foglalkozott, szűkebb kutatási területe ezen belül a mikroanalitika volt. Számos, a kohászati gyakorlat által felvetett elemzési kérdésre dolgozott ki alkalmas módszert, elsősorban a kis mennyiségű - a kimutatási határ közelébe eső - összetevők analitikájára. Egyik úttörője volt a hazai színképelemzésnek, illetve tevékeny részese a saját gyártású etalonok hitelesítésére alkalmas döntővizsgálati módszerek kidolgozásának. A tanszéken több évtizedig látta el a tanszékvezető-helyettesi feladatokat.
* alsószopori Nagy Elemér (Sopron 1928-Bp.1995) Ybl díjas építész. 1960-64 között meghívott előadó a Magyar Iparművészeti Főiskolán. A M. Építőművészek Szövetségének 1960-tól vezetőségi tagja, 1973-1982 között tagja volt a Szövetség elnökségének. Vezetője a Szövetség Kós Károly Körének. 1961-től haláláig főszerkesztője, ill. szerk.-bizottsági elnöke a Magyar Építőművészet c. folyóiratnak. 1979-től vezetőségi tagja a CICA-nek (Comité International des Critiques ďArchitecture), 1983 óta résztvevője az IKAS-nak (Internationaler Kongress: Architektur und Städtebau). Sirja az alszopori temetőben található.